A kávé világa, kávé termesztése, feldolgozása, pörkölése, élettani hatása

A kávé világa

ARABICA VAGY ROBUSTA?Manapság a kávékedvelők körében gyakran felmerül a kérdés, hogy csak a 100 % Arabica lehet-e jó kávé, illetve mitől olyan drága?
Mindkét fajtának megvan az előnye, így a keverékeknek (blendeknek) is. Tisztázzuk ezeket az előnyöket.

Arabica (Coffea arabica):

    • Magasabb hegyvidéken nő, 1000-2000 m magasságban
    • Alacsonyabb savtartalom jellemzi
    • Kevesebb koffeint tartalmaz, nagyjából fele annyit, mint a Robusta
    • Selymesebb ízvilág jellemzi, éppen ezért általában lágy pörkölést használnak, mint a bécsi vagy francia pörkölés
    • Selymes, lágy íze miatt a tejeskávék kiváló alapanyaga, az eszpresszó híg lehet belőle
    • Hátránya, hogy érzékenyebb a szárazságra, a kártevők és kórokozók hamarabb megtámadják
    • Hosszabb a termőre fordulás ideje, kb 8 év, ez okozza magasabb árát.

 

Robusta (Coffea canephora):

    • Alacsonyabb vidékeken is megterem, 1000 m alatt (300 -800 m)
    • Magasabb savtartalom, és kb kétszer annyi koffeintartalom jellemzi, mint az Arabicát
    • Aromásabb, élénkebb, testesebb ízvilág jellemzi, éppen ezért általában intenzív pörkölést kap, mint a dél-olasz vagy olasz pörkölés
    • Testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle
    • Szárazságtűrőbb és ellenállóbb a kártevőkkel, kórokokozókkal szemben
    • 5 év a termőre fordulás ideje, és többet is terem
    • A gyorsabb termőre fordulás és nagyobb ellenállóképesség biztosítja alacsonyabb árát
    • Egy igazán jó eszpresszó kávékeverékből sosem hiányozhat.

 

Leggyakrabban keveréket, blendeket találunk a piacon, hiszen mindkét fajtának vannak olyan pozitív tulajdonságai, amikért érdemes őket keverni. Az Arabica adja a lágyságot és a harmóniát, a Robusta pedig a koffeintartalmat és az aromát. Az már csak ízlés kérdése, ki milyen százalékban kedveli az arányokat.

Termesztése

Bár a kávét eredetileg Etiópiában fedezték fel, ma már Brazília a világ legnagyobb kávétermelő nagyhatalma, az össztermelés 28 százalékával. Ezt követi Vietnám, Indonézia, Kolumbia, Afrika keleti országai és Latin-Amerika.

A kávécserje gazdag, vulkanikus, hegyvidéki talajon nő, és 5-8 év alatt fordul termőre. A világtermelés eléri az évi 7-8 millió tonnát.


Szüret

A kávészüret júniustól októberig is eltarthat, területektől függően. Leggyakrabban kézzel szüretelik, mert csak a piros, teljesen érett gyümölcsökből készül jó minőségű kávé. De ma már Brazíliában, ahol a világ kávétermésének 1/3-a terem, gépi szüretelés is használatban van. Ilyenkor megvárják, míg szinte az összes bogyó megérik (kevesebb, mint 5 % lehet zöld), egyszerre leszüretelik, majd az asszonyok kézzel kiválogatják belőle a még zöld szemeket.

Feldolgozás

Betakarítás után következik a bogyók hántolása, amikor a piros gyümölcshúst elválasztják a babszemektől. Ez az eljárás történhet áztatással (nedves módszer), vagy szárítással és rostálással (száraz módszer). A nedves módszer az elterjedtebb, ami ugyan költségesebb, de hatékonyabb és gyorsabb megoldás. 100 kg piros húsú cseresznyegyümölcsből csupán 12-20 kg kávébab lesz.
Ezután következik a szárítás, fermentálás majd méret szerinti válogatás. Csak az ép, nagy szemű babok adhatók el szemes kávénak, a törött, vagy nagyon apró szemekből instant kávé készül.

 

Pörkölés

 

Feldolgozás után következik egy nagyon fontos lépés a kávé életében, a pörkölés. A kávépörkölés művészet és technológia is egyben, a fogyasztó szempontjából a legmeghatározóbb feldolgozási folyamat. Ez történhet helyben is, de ma már leggyakrabban a célországban pörkölik a zölden, nyersen megvásárolt kávészemeket. Szerencsére már Magyarországos is számos kiváló pörkölőüzem található, ez biztosítja a frissességet és a kiváló minőséget. Minél frissebb a pörkölés, annál aromásabb és finomabb a kávé.

Négy szintje van a pörkölésnek:

    • Világos: világosbarna szemeket eredményez, kiemeli a kávé aromáját, ilyen a bécsi vagy amerikai pörkölés. Tejeskávé alapanyagnak tökéletes, az eszpresszó híg lehet belőle.
    • Közepes: középbarna szemeket eredményez, ilyen a francia vagy dél-olasz pörkölési mód.
    • Sötét: sötétbarna színű szemek, erőteljes, testes aromák, kiváló eszpresszó alapanyag. Ilyen az olasz pörkölés.
    • Nagyon intenzív, égetett: nagyon sötét, szinte fekete kávészemeket eredményez, ezt a módot azonban csak a török-arab kávékészítésnél alkalmazzák.

 

ÉLETTANI HATÁSOK

A koffein fokozza a koncentrációs készséget és az éberséget
A koffein természetes stimulánsként könnyen bejut az agyba, és pozitív módon befolyásolja az agysejteket. Mértékletes fogyasztása javítja a koncentrációs készséget.

A koffein javítja a sportteljesítményt
A koffeinről azt mutatták ki, hogy serkenti az izomműködést, fokozza a mozgékonyságot és csökkenti a fáradtságérzetet, amitől keményebben és hosszabb ideig tudunk edzeni. A koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, így növeli az állóképességet.
A teljesítmény növeléséhez szükséges dózis egy 90 kilós ember esetében körülbelül 300 mg, ami 2-3 csésze kávénak felel meg. A kutatások azonban azt is kimutatják, hogy az ezt meghaladó mennyiség már nem javítja, hanem rontja a sportteljesítményt.

Számos más szervre is jótékonyan hat
Javítja az agy, a szív, a bőr és a vese véráramlását, persze csak mérsékelt fogyasztás esetén. A bőséges étkezést követő álmosságot is azért védi ki, mert az agy több vért kap. Serkenti a szívműködést, a bőrben kellemes melegségérzést okoz, a veseerek tágítása révén pedig enyhe vízhajtó hatású.

Enyhíti a fejfájást
A gyógyszergyártásban is felhasználják főleg felfájás és megfázás elleni készítményeknél.

Antioxidánst tartalmaz
Számos tanulmány kimutatta, hogy a kávé, mind a koffeines és a koffeinmentes, jelentős mennyiségű antioxidánsokat tartalmaz. Az antioxidánsok védenek a májrák és a vastagbél rák, a cukorbetegség, a Parkinson-kór és a szívbetegségekkel szemben is.

A kávé széppé tesz!
Stimuláló tulajdonságai vannak, segít a bőrproblémákon, ezért számos kozmetikai termékekben is felhasználják.

TÉNYEK A KÁVÉRÓL

Évszázadok óta töretlen a kávé népszerűsége
A kávé a világon a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital az ivóvíz után, naponta 2,25 milliárd csészével fogy.

A kávéházat, mint kulturális helyszínt nem az olaszok alakították ki Európában
Európa első kávéháza 1651-ben nyílt Oxfordban, Angliában.

Az idők során háromszor, három országban is betiltották a kávéházakat
A 16. században Mekkában, Szaúd-Arábiában, majd a 17. században Angliában és Németországban is betiltották a kávéházakat különböző vallási és gazdasági okokból, de a tilalom nem élt sokáig, mert a nép rövidesen visszakövetelte magának.

Második a gyártási listán
Csak olajból termelnek ki többet a világon, a kávé a második helyen áll.